Szerencsére egyre többen szeretnének többet megtudni katonai szolgálatot teljesített felmenőikről. Az alábbiakban szeretném Önt röviden megismertetni azokkal a lehetőségekkel, amelyek a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban rendelkezésre állnak a két világháborúban szolgált magyarok katonák adatainak felleléséhez.


1. Az I. világháború esetében

A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban csak az 1900-ban vagy ezen időpont előtt született, magyar hivatásos tisztek személyi anyagával rendelkezünk. E személyek esetében is az okmányok legtöbbször 1908-1909 körül lezárulnak. A katonai szolgálat végéig terjedő többi anyag az esetek 99 százalékában csak a bécsi Kriegsarchivban található. A legénységi és tiszthelyettesi állomány személyi anyagával nem rendelkezünk.
A háborúban szerzett hadi kitüntetések felterjesztési javaslatai mind a tiszti, mind a legénységi és tiszthelyettesi állomány esetében (zömében az 1920-as és 1930-as években készült hiteles másolatok formájában) megvannak nálunk is. Az ebben való kutatást munkatársaink végzik el, amennyiben ismert a keresett személy neve, születési éve, születési helye és az alakulat hadrendi száma.
A Vitézi Rendben való esetleges tagsággal, a vitézzé avatással kapcsolatos kérdésekre a Magyar Országos Levéltárban található dokumentumokban találhat választ.
Nálunk is van egy korlátozott adatbázis ezzel kapcsolatban, de ez csak az 1938-as határok közötti Magyarországon élt és vitézzé avatott személyek azon körét érinti, akik 1945-1946 folyamán a nekik kiküldött kérdőívet a Honvédelmi Minisztérium számára kitöltve visszaküldték.
A nálunk őrzött I. világháborús magyar veszteségi kartonokat az 1950-es években sajnos megsemmisítették. Így a magyar vonatkozású I. világháborús veszteségeket csak a bécsi Kriegsarchivban lehet kutatni. Ugyan ez igaz az I. világháború utáni magyar hadifogsággal kapcsolatban is.
A bécsi Kriegsarchivban állandó kétfős kirendeltségünk működik, akikhez továbbítjuk a csak ott kutatható kérelmeket.

2. A II. világháború esetében

Az 1938-1945 közötti időszakból eredeti személyi anyag alig maradt. 1945-ben, a háború utolsó hónapjaiban a Magyar Királyi Honvédség személyügyi nyilvántartását megsemmisítették. Ezt a háború után részben sikerült reprodukálni, de csak a hivatásos tisztek esetében értek el jelentősebb eredményt. Emiatt a II. világháborúban szolgált, de veszteségi okból nem regisztrált legénységi vagy tiszthelyettesi állományú katonáról sajnos nincs személyi anyagunk.
A tisztek esetében kicsit kedvezőbb a helyzet. Az 1900 után született hivatásos és tartalékos tisztek személyi és vesztségi anyagát a HM HIM Központi Irattárban őrizzük, és onnan szolgálatunk adatokat (már ha ilyenek fennmaradtak).
Adatok fellelésének esélyei egy legénységi vagy tiszthelyettesi állományú katona esetében a következők:

a. elesettként regisztrálták;
b. meghaltként regisztrálták;
c. eltűntként regisztrálták;
d. sebesültként regisztrálták;
e. sérültként regisztrálták;
f. betegként regisztrálták.

Fenti esetekben a keresett személy jó eséllyel szerepel a veszteségi adatbázisban (ez még mindig nem egyezik meg a neten elérhető "hadifogoly adatbázissal", annál sokkal bővebb). Ha a keresett személy szerepel a veszteségi adatbázisunkban, akkor esetleg találhatunk a neve mellett egy irattári jelzetet, amely alapján utána nézhetünk a Honvédelmi Minisztérium 22. (veszteségi és hadifogoly) osztályának anyagában. Ebben a veszteség körülményeinek pontos leírása mellett egyéb adalékok is találhatok (pl. melyik egészségügyi intézménynek adták le vagy hol temették el).

MINDEN kutatás nélkülözhetetlen feltétele a személy egyértelmű azonosítása. Ehhez a következő adatok ismerete szükséges:

a. név (névváltoztatás esetén mindkét változat);
b. születési idő (év, hónap, nap);
c. születési hely (nem lakhely!);
d. édesanyja leánykori neve.

A II. világháborúban adományozott hadi kitüntetések döntő többsége (de sajnos messze nem az összes) megtalálható a Honvédségi Közlöny, majd Honvédségi Rendeletek számaiban. Ezek 1943 végéig névmutatózva vannak, és megtalálhatók a Hadtörténeti Könyvtárban szabadpolcon (HM HIM, I. emelet). Az 1944-1945. év névmutatója a háború alatt már nem készült el, de mostanában már dolgozunk rajta.
A közlönyökben csak az adományozás ténye szerepel. A kitüntetési javaslatok (bennük a fegyvertény-leírások) az esetek 98 százalékában nem maradtak fenn.

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

Most éppen az állami anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos törvények változnak meg.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt.

A levéltárak az új jogszabály alapján továbbra is teljesítik az utólagos bejegyzések bevezetését az anyakönyvi másodpéldányokba. A jogszabály alapján anyakönyvi adatnak kell tekinteni bármely tény bejegyzését az anyakönyvbe, akár alap-, akár utólagos bejegyzés formájában. Teljes anyakönyvi kötet tehát csak akkor válik 2011. január 1-től kutathatóvá, ha a hivatkozott rendelkezésben foglalt 90 év védelmi idő a benne szereplő legkésőbbi utólagos bejegyzés keletkezése óta is eltelt. Amennyiben az alapbejegyzés óta a védelmi idő eltelt, de az utólagos bejegyzés óta még nem, akkor az adat megismerése csak olyan másolattal teljesülhet, amely az utólagos bejegyzést nem tartalmazza.
Az állami anyakönyvezés 1895-ben kezdődött, és még a legkorábbi születési és házassági anyakönyvekben is nagy valószínűséggel szerepel olyan utólagos bejegyzés (anyakönyvi adat), amely a védelmi időn belül van. Az anyakönyvi kötetek így általában sem eredetiben, sem másolatban nem adhatók a kutatók kezébe az állami anyakönyvezés kezdetétől fogva. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a levéltárak anyakönyvi névmutatókkal nem rendelkeznek, azok kizárólag az anyakönyvvezetőknél találhatók meg. Így a levéltárak a 90 évnél régebbi adatok megismerésére irányuló igénynek általában csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha a kutató, illetve igénylő nagy pontossággal be tudja határolni a keresett anyakönyvi esemény helyét és időpontját. A jogszabály alapján a levéltárak másolatot, kivonatot és tájékoztatást sem adhatnak a védelmi időn belül keletkezett anyakönyvi adatokról. Anyakönyvi kivonat az illetékes anyakönyvvezetőnél igényelhető.

Tisztelt Norbert!

Nem hagy nyugton az a tény, hogy sajnos semmi nyom nem maradt II. VH-s történetét illetően tiszthelyettes nagyapámnak sem a HM HIM Levéltárban,sem a Központi Irattárban.

Kérdésem, hogy a HIM levéltár I. emeletén található szabadpolcos Honvédségi Közlönyökben, illetve Honvédségi Rendeletekben lehetséges-e,hogy bármiféle, vele összefüggő kitüntetésével kapcsolatos információra lelhetek? Ezt arra alapozom, hogy egy birtokomban lévő, feltehetően 1940-41. évben róla készült felvételen jól kivehető az általa viselt Magyar Bronz, Legénységi Szolgálati jel X., és az Erdély-i részek felszabadításáért emlékérem.


Köszönettel:

Gábor

A Magyar Bronz Érdemérem adományozásokat közzétették a Honvédségi Közlönyben, de a szolgálati jeleket és a bevonulási emlékérmeket nem.

Üdv:
Számvéber Norbert

Tisztelt Norbert!

Köszönöm a felvilágosítást!Most már csak az az utolsó (?) kérdésem,hogy az említett helyen (HIM Levéltár I.emelet) szabadon forgatható-e a Magyar Bronz adományozásokkal kapcsolatos publikáció,ha igen mettől-meddig lehet "garázdálkodni",és milyen feltételekkel?

Üdvözlettel:

Gábor

Nem a HIM Levéltár, hanem a HIM Hadtörténeti Könyvtár olvasója. 1939-1945 között kell átnézni a Honvédségi Közlöny/Rendeletek számait. 1943-ig minden évhez van névmutató, 1944-1945-höz (még) nincs. A könyvtár azonban, ahogyan a levéltár is, 2010. aug. utolsó hetéig zárva tart.

Üdv

Köszi a segítséget,így legalább nem kilincselek hiába...

Üdv:

Gábor